Lefestem én szépen

Tudom, hogy szép lesz a rétem,
lefestem én szépen,
hogy lássam arcát a reménynek,
mily szépen ragyognak fényei a szemének.

Ezt kell tennem,
hisz erre van kenetem,
veletek a mennyben
ez a dolgom énnekem.

Így itt a földön is,
s minden létben...
Veletek leszek én egy,
a szent üdvösségben.

© Jacsó Teodóra​

***

Művészi hitvallás

Művészeti beállítottságú, intenzív lélek vagyok. Mind a zenében, mind a spirituális világban igyekszem kifejezni önmagam. A festésben megtaláltam az önfegyelmet, gyakorlását a jónak, a szeretetnek, kifejezni a szépet. Valamit átadni a spirituális világból, ahol élek, hova hazamegyek, ha véget ér az életem. Ezt jelenti számomra a festés. A festők ezt tudják, hiszen oly sokan érkeztünk a Jóból.. Megrendelésre elkészítem a képeket más méretben is, vagy más színekkel, hangulatban hasonlót készítek. A festésben megtaláltam az önmagam kifejezését, ez adomány számomra. Szeretettel hívlak az oldalamra... Gyere, és nézz körül!​​ 

Érdeklődés a festményekkel kapcsolatban, árajánlat kérése, megrendelések: jteodora@gmail.com

Festek én az igaz létenk, 

megszentelem én a fényes egységet

a festményeimmel.

© Jacsó Teodóra

***

Fess a létnek örömöket

A ceruzák és ecsetek...
olyan szép létet festenek...
Engedd meg az ünnepet,
s fess a létnek örömöket!

Szentelj időt ennek,
és képeid felemelnek!
Ezrek kérik, hidd el!
Több lesz a világ képeiddel.

Legeslegszebb virágok,
a vásznadon csinálod,
s ha szépen pingálod,
reményedet meglátod.

... Mert a szépségek
mind képekben beszélnek.
Rigónak, és mesének
ezek a percek szentek.

Hát a legszebb mennyben
így lesz meg a lecke.
Mert ez is egy feladat,
így irgalmazz magadnak!

Legyen igaz a léted!
Hát fogd meg az ecsetet,
és fess egy rétet!
Meglátod, szép lesz,
csak legyen reményed!

Reményed meglesz,
a képed szép lesz.
Örvend az ígéret,
szövi a meséket,

festi a képeket,
zengi a rímeket,
keveri a színeket.
Ez a legszebb, ami lehet.

Ez a te ajándékod, kedvesem.
Jer, s legyél énvelem!
Áldozd fel a léted,
egész lényed az ügynek,
s életed szép lesz.

Virulj a létben,
szépülj a térben,
zengj a mesékben,
szunnyadó ígéretben,
legszentebb örömökben!

Szeretett perceid
azt fogják zengeni,
hogy olyan jó veled élni,
szépeket mesélni,
képeket festeni.

Ez olyan szép lesz!
Engedj a létnek,
s érezd, ez így lesz!

Lelkem viruló kincse,
meséld el milyen a létben;
milyen a menny ígérete,
a szentek dicsérete!

Szemeidben szólnak,
füleidben oldódnak,
s a kis rigóknak
szép dalokat szólnak.

Szentelj figyelmet az időnek,
mert ő veled mindig szép lesz,
s virul a létnek
minden perce, egyre.

Lengjenek a percek,
meséljenek a lelkek,
mert téged felemelnek,
s a rügyek kiserkennek!

© Jacsó Teodóra

Életrajz

Jacsó Teodóra kortárs festőművész. Nagyúton, egy kis Heves megyei faluban él és alkot. Művei pozitív életerőt közvetítenek. Belső képeit örökíti meg leginkább és megrendelésre is festi azokat a képeket, melyek beleillenek művészetébe és nézeteibe. 

Jacsó Teodóra művészete főként a realizmus és a szimbolizmus stílusjegyeit viseli magán. Festményei gyakran ábrázolják a természet szépségeit, az emberi érzelmeket és spirituális témákat. Műveiben gyakran találkozhatunk élénk színekkel és részletgazdag kompozíciókkal, amelyek az életörömöt és a harmóniát sugározzák.

Teodóra alkotásai nemcsak vizuálisan lenyűgözőek, hanem mélyebb spirituális üzeneteket is hordoznak, amelyek az önismeret és a belső béke keresésére ösztönöznek.

Technikái főleg olaj, akril, és akvarell, de pasztellal is fest. Festményei gyakran a természet, a mennyei képek, az életöröm és a boldogság témáit, vagy meséket örökítenek meg.

Jacsó Teodóra több különleges technikát is alkalmaz művészetében, amelyek hozzájárulnak alkotásainak egyedi stílusához és hangulatához:

Teodóra gyakran használ rétegezési technikát, különösen olaj- és akrilfestményein. Ez lehetővé teszi számára, hogy mélységet és textúrát adjon a képeinek, valamint finom átmeneteket hozzon létre a színek között.

A festés során áttetsző rétegeket alkalmaz, amelyek könnyedséget és légies hatást kölcsönöznek a festményeknek. Ez különösen jól működik a természet és mennyei képek ábrázolásánál.

Teodóra nagy figyelmet fordít a fény és árnyék játékára, hogy kiemelje a festmények fő elemeit és dinamikát adjon a kompozíciónak. Ez a technika segít abban, hogy a képek élettel teliek és vibrálóak legyenek.

Különböző anyagokat és eszközöket használ a textúrák létrehozásához, például festőkéseket, szivacsokat és különböző ecseteket. Ezáltal a festmények felülete gazdagabbá és érdekesebbé válik.

Teodóra nagy hangsúlyt fektet a színek harmóniájára és összhangjára. Színei gyakran élénkek és vidámak, amelyek pozitív életerőt közvetítenek.

Ezek a technikák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Jacsó Teodóra művei különlegesek és egyediek legyenek.

***

Jacsó Teodóra munkásságában több érdekesség is található:

Zenei tehetség: Teodóra nemcsak festőművész, hanem zenész is. Gyermekkorában zongorázott és klarinétozott, és a zene iránti szenvedélye a mai napig megmaradt. Negyvenkilenc éves korában elkezdett fuvolán és később gitáron tanulni. Dalokat szerez és énekel, ami különleges dimenziót ad művészetének. Dalai vokális dalok, oldják a félelmet, a bánatot, és különböző meditációs dalokkal gyógyulhatunk.

Spirituális utazás: Teodóra művészete szorosan kapcsolódik spirituális útjához. A “Tükörben a boldogságom” című könyvében részletesen beszámol spirituális élményeiről és látomásairól, amelyek nagy hatással voltak művészetére és életére.

Divattervezés: mielőtt teljes mértékben a festészetre koncentrált volna, Teodóra divattervezőként is dolgozott. A Debreceni Divatiskolában tanult, és részt vett a 2005-ös Divatolimpián. Ez a háttér segítette abban, hogy művészetében is nagy hangsúlyt fektessen a színek és formák harmóniájára.

Közösségi szerepvállalás: Teodóra aktívan részt vesz a helyi közösségi életben, és művészetével gyakran támogat jótékonysági eseményeket és kezdeményezéseket. Ezáltal nemcsak művészként, hanem közösségi emberként is hozzájárul környezetéhez. Jacsó Teodóra megtervezte a nagyúti Andrássy Katinka Nyugdíjas Klub és Dalkör fellépő ruháit, jelentős szerepet vállalva a dalkör tagjainak elegáns megjelenésében, hogy méltóképpen képviselhessék falujukat a különböző rendezvényeken. Kreativitása és szakértelme révén a ruhák elkészítése során is aktívan közreműködött. Emellett a helyi gyerekek számára rajzfoglalkozásokat tartott, és elvégzett egy gyermekrajz-tanítói képzést is, hogy még magasabb színvonalon segíthesse a fiatalok művészeti fejlődését.

Gyógyító művészet: művészete gyógyító hatású is lehet. Az Arany rózsakereszt gyógyító központ megalapítása során Teodóra olyan módszereket és technikákat dolgozott ki, amelyek segítenek az embereknek lelki és testi gyógyulásukban.

Ezek az érdekességek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Jacsó Teodóra művészete és élete különleges és inspiráló legyen. 

***

Jacsó Teodóra 1968-ban született Miskolcon. Gyermekkorában zenei tanulmányokat folytatott, zongorázott és klarinétozott. Gyermek- és fiatalkorát Kazincbarcikán töltötte, ahol már korán megmutatkozott művészi tehetsége. Rajztanárnője felismerte tehetségét, és külön foglalkozott vele, aminek eredményeként tizennégy évesen második helyezést ért el egy városi rajzversenyen. Teodóra mindig is tudta, hogy művész szeretne lenni, és sokat rajzolt, készülve arra, hogy divattervező lesz. Emellett nagyon szeretett énekelni, és gyerekkori fellépései során énekkel és klarinéttal is sikereket ért el, negyedik osztályos korában Arany Oklevelet nyert az iskolai seregszemlén.

A családi élet nehézségei és az iskolaváltás ellenére Teodóra kitartott művészi ambíciói mellett. Szülői döntésre a nőiruha-készítést tanulta ki, és hamar megszerette a ruhák és a divat világát. Mindig törekedett a szépség, a színek és anyagok összhangjára, és folyamatosan fejlődött, hogy elérje a tökéletességet és a minőséget.

Pályafutása során dolgozott fehérneműgyárban, ahol elismerték és támogatták erőfeszítéseit, és 19 évesen munkamódszer átadó lett. A rendszerváltás után egy butikban lett szabász, majd magánzóként főleg női és gyermek ruhákat készített. Elvégezte a Debreceni Divatiskola divat-stílustervező szakát, ahol Potyók Tamás festőművész és Mallár Mónika iparművész tanítványaként sajátította el az alkotás alapelveit. 

A debreceni évek alatt érezte, hogy művészi szinten feljebb emelkedik, és sok örömben volt része. Butikot nyitott, ruhákat tervezett, és részt vett a 2005-ös Divatolimpián.​

2008-ban Hatvanba, majd fél év után Budapestre költözött. A könnyűipar helyzete miatt a kereskedelemben is próbált helytállni, és végül Náray Tamásnál és Németh Anikónál dolgozott. 2011-ben a Blaha Lujza téren papír-írószer és nyomtatvány boltot nyitott, miközben komoly látomása volt, hogy a szent fény megszentelte. Ezt az időszakot részletesen leírja a “Tükörben a boldogságom” című könyvében.

Teodóra később megalapította az Arany rózsakereszt gyógyító központot, de utóbb elengedte ezt a projektet, hogy hagyja, hogy a folyamatok Isten álmai és tervei szerint fejlődjenek. Művészete és élete során mindig arra törekedett, hogy a legmagasabb szintet érje el, és hogy művei pozitív életerőt közvetítsenek.

Jacsó Teodóra éjjel-nappal dolgozott, méretre készített ruhákat vállalt el. Egy tragikus esemény során két hét alatt kétszer is tűz pusztított: először a XX. kerületi CBA áruház égett le, ahol könyveit árusította, majd autója, tele áruval, Gödöllőnél gyulladt ki. Teodóra egy ideig taxival szállította az árut. Később megtudta, hogy bérelt üzlete gazdát cserél, és egy látomás hatására bezárta az üzletet, amely egy éven belül teljesen eltűnt.

Teodóra életében a megváltás folyamata zajlott. Rájött, hogy nem a saját életét élte. Fontos felismerés volt számára, hogy saját életét élje. Istenhez fordult, és kérte, hogy adjon neki olyan munkát, amelyet Ő akar. Az isteni akarat határtalan és visszavonhatatlan. Teodóra energiarendszerén már gyermekkorától kezdve folytak az átalakítások. A kegyelem gyermekeként alkot, ír és muzsikál. Fontos tanulság számára, hogy Isten eléri, amit akar, a szabad akarattal szemben. Ígéretet teszünk születésünk előtt, hogy hogyan fogunk élni a földön és a mennyben is.

2012-ben újabb tűz pusztított, és újabb autó égett le. A földi javakért folytatott küzdelem és az elvárások hajszolták az embert. 2013-tól Teodóra végleg Istennek szentelte életét.

***

Jacsó Teodóra Fazakas Koszta Tibor festőművész irányítása alatt kezdett rajzolni, aki művészeti vezetője volt az első akvarellek készítésénél. Az olajfestés iránti vonzalma miatt különböző kurzusokon sajátította el a festék anyaghasználatának és alapjainak csínját-bínját, valamint mélyebben megismerkedett a pasztell technikával is. Leginkább vászonra szeret festeni olajjal, kihasználva az olaj gazdagságát és mesterien harmonizáló színeit, hogy megörökítse élményeit a spirituális világ, az állatvilág, a mennyei lét és a természet lényei, színei és meséi kapcsán.

Teodóra nemcsak fest, hanem könyveket is ír, dalokat szerez és énekel. 2013-ban kezdett kegyelmi verseket írni, melyeket kis példányszámban “Napfény dimenziók” címmel nyomtattak ki. 2014-ben mutatták be a könyvet a közönségnek a Magyarok Világtalálkozóján, a spirituális köpenyekkel együtt, melyek gyógyító és harmonizáló erejét mérésekkel is bizonyították, és amelyek a szabadalmi hivatal által bejegyzésre kerültek “Lélek-lepel” néven.

Amikor az ember döbbenten szembesül a helyzettel, és mindennek hátat kell fordítania, ami a világhoz köti, még nem tudva, mit hoz az új lét számára, ezt élte meg Jacsó Teodóra is. 2015-ben írásai egyre intenzívebbé váltak, és októbertől nagyon komoly munka folyt. Ezek az írások a mennyről, az elhívott ember megváltáshoz vezető fejlődéséről, az Atya ajándékairól és a hitről szólnak. Sugározzák a szeretetet, a reményt, az örömöt, és azt, hogy Isten gyermekeként hogyan kellene élni és gondolkodni. 2017-től az írásokban dalok is felcsendülnek a mesékben, majd komoly tanítások jelennek meg dalban és prózában is. Teodórának teljes időbeosztással kellett igazodnia ezekhez az írásokhoz, miközben nem ismerte a teljes tervet. Közben elszegényedett és eladósodott, mindent térdepelve, leborulva kellett írnia, hogy eggyé váljon a létezés kódjaival.

2016-ban, az elhívás részeként, Teodóra festeni kezdett. Képek jelentek meg előtte, amelyeket először akvarellel jelenített meg. Mesék illusztrációi születtek, mint például “A csoda gyöngyei”, “A csoda mosolya”, “Szemeid fénye terüljön a vidékre”, “Szépen permetezünk”, “A bánat mocsara”, “Az angyalok őrzik a napot”, “A vitézek őrzik a holdnak kapuját”, stb.

A létezés képei, mint például a “Tiszta örök lánghoz tartozó fényvilág”, vagy a “Lét indái”, és a “Lábnyomok” is megszülettek. Az utóbbi kettő illusztrációként szerepel a “Tükörben a boldogságom” című könyvében, amely sok küzdelem után 2022-ben jelent meg.

Ez a könyv egy spirituális mű, amely mennyei üzeneteket, meséket, gyógyítási módszereket, imákat és verseket tartalmaz. Színes, kódex jellegű, és 316 oldalon keresztül vezeti az olvasót egy másik világba. A könyvben Teodóra isteneket is lefestett, részletesen írva a tapasztalt változásokról, az elemekről, a tűz istennőjéről, a levegőről, a földről, Artemisz Dianáról, Janus istenről, és másokról.

2024-ben jelent meg Jacsó Teodóra “Áldott álomból eredő lélekmese” című mesekönyve, amely tanító jellegű drámai költeményként a menny bemutatását hangsúlyozza. Ez az írás 2015-ben született, amikor Teodóra kénytelen volt mindent hátrahagyni, ami a világhoz kötötte. Mindenhová magával vitte füzetét, és bárhol írt, legyen az buszon, villamoson vagy autóban.

Gyógyító kódok és imádságok is születtek ebben az időszakban. Például, amikor egy fájdalomcsillapító tapaszt viselő nő ült előtte a buszon, Teodóra egy imádságot írt a fájdalom enyhítésére. Ezek az imák a mennyből érkeznek, és 2024-ben “Az ima módjai - A szent kegyelem imádságai” címmel könyv formájában is megjelentek.

Jacsó Teodóra műveiben a szépség, a természet és a harmónia érvényesül, és spirituális világnézete minden alkotására hatással van, legyen az hangban, írásban vagy képekben. 2013-ban kezdett írni, és munkája 2014-ben vált intenzívebbé. A MAIT Egyesület 2021-ben Nívódíjjal jutalmazta a “Sólyomszárnyon harangvirág” című verséért.

Meséi megjelentek a Hótakaró művészeti magazinban.

Versei több antológiában is olvashatók, például az Irodalmi Rádió által kiadott kötetekben, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján, az “Az örök templom, a zsolozsmás ág” című antológiában.

https://mek.oszk.hu/25200/25299/25299.pdf​

​

​

​